Mi a hiperinfláció? (Jó, ha tudsz róla)
A hiperinfláció egy olyan kifejezés, amely egy gazdaságban a gyors, túlzott és kontrollálatlan általános áremelkedést írja le. Míg az infláció az áruk és szolgáltatások árának emelkedési ütemét méri, addig a hiperinfláció a gyorsan növekvő, jellemzően havonta több mint 50%-os infláció. Bár a hiperinfláció ritka esemény a fejlett gazdaságokban, a történelem során többször előfordult olyan országokban, mint Kína, Németország, Oroszország, Magyarország és Argentína.
A hiperinfláció megértése
Hiperinflációról akkor beszélünk, ha az árak egy bizonyos időszak alatt havonta több mint 50%-kal emelkedtek. Összehasonlításképpen: az amerikai inflációs ráta a fogyasztói árindex (CPI) alapján 2011 óta átlagosan évi 2%-os volt a Bureau of Labor Statistics szerint. A CPI csupán egy kiválasztott áru- és szolgáltatáskosár árainak indexe. A hiperinfláció hatására a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak a magasabb árak miatt több pénzre van szükségük a termékek megvásárlásához.
Míg a normál inflációt a havi áremelkedés mértékével mérik, addig a hiperinflációt exponenciális napi emelkedéssel mérik, amely megközelítheti a napi 5-10%-ot. A hiperinfláció akkor következik be, ha az inflációs ráta egy hónapon keresztül meghaladja az 50%-ot. Képzeljük el, hogy az élelmiszervásárlás költsége heti 500 dollárról a következő hónapban heti 750 dollárra, a következő hónapban heti 1125 dollárra, és így tovább. Ha egy gazdaságban a bérek nem tartanak lépést az inflációval, akkor az emberek életszínvonala csökken, mert nem tudják kifizetni az alapvető szükségleteiket és a megélhetési költségeiket.
A hiperinfláció számos következménnyel járhat egy gazdaság számára. Az emberek az emelkedő árak miatt felhalmozhatnak árukat, köztük romlandó árucikkeket, például élelmiszereket, ami viszont élelmiszerhiányt okozhat. Amikor az árak túlzottan megemelkednek, a készpénz vagy a bankokban elhelyezett megtakarítások értéke csökken vagy értéktelenné válik, mivel a pénznek sokkal kisebb a vásárlóereje. A fogyasztók pénzügyi helyzete romlik, és csődhöz vezethet.
Az is előfordulhat, hogy az emberek nem helyezik el pénzüket a pénzintézetekben, ami a bankok és hitelezők megszűnéséhez vezet. Az adóbevételek is csökkenhetnek, ha a fogyasztók és a vállalkozások nem tudnak fizetni, ami azt eredményezheti, hogy a kormányok nem tudják biztosítani az alapvető szolgáltatásokat.
Miért következik be a hiperinfláció?
Bár a hiperinflációt számos ok válthatja ki, az alábbiakban bemutatjuk a hiperinfláció néhány leggyakoribb okát.
#1. A túlzott pénzkínálat
A hiperinfláció súlyos gazdasági zavarok és depresszió idején következett be. A depresszió olyan elhúzódó időszak, amikor a gazdaság zsugorodik, vagyis a növekedési ráta negatív. A recesszió jellemzően olyan negatív növekedési időszak, amely több mint két negyedéven vagy hat hónapon keresztül tart. A depresszió viszont évekig is eltarthat, de rendkívül magas munkanélküliséggel, vállalati és magáncsődökkel, alacsonyabb termelési teljesítménnyel, valamint kevesebb hitelnyújtással vagy rendelkezésre álló hitellel jár.
A depresszióra adott válasz általában a pénzkínálat központi bank általi növelése. A többletpénz arra hivatott, hogy a bankokat arra ösztönözze, hogy hitelezzenek a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy kiadásokat és beruházásokat hozzanak létre. Ha azonban a pénzkínálat növekedését nem támogatja a bruttó hazai termékkel (GDP) mért gazdasági növekedés, az eredmény hiperinflációhoz vezethet.
Ha a GDP, amely egy gazdaságban az áruk és szolgáltatások termelését méri, nem növekszik, a vállalkozások árat emelnek, hogy növeljék a nyereséget és talpon maradjanak. Mivel a fogyasztóknak több pénzük van, kifizetik a magasabb árakat, ami inflációhoz vezet. Ahogy a gazdaság tovább romlik, a vállalatok többet kérnek, a fogyasztók többet fizetnek, a központi bank pedig még több pénzt nyomtat – ami a hiperinfláció ördögi köréhez vezet.
#2. A gazdaságba vagy a monetáris rendszerbe vetett bizalom elvesztése
Háborús időkben a hiperinfláció gyakran akkor következik be, amikor az ország valutájába és a központi bank azon képességébe vetett bizalom megszűnik, hogy a valuta értékét az azt követő időszakban is fenn tudja tartani. Az országon belül és kívül árut értékesítő vállalatok az árakat emelve kockázati prémiumot követelnek a valutájuk elfogadásáért. Az eredmény exponenciális áremelkedéshez vagy hiperinflációhoz vezethet.
Ha egy kormány nem megfelelően irányít, a polgárok is elveszíthetik az ország valutájának értékébe vetett bizalmukat. Ha a valutát kevésnek vagy értéktelennek érzékelik, az emberek elkezdik felhalmozni az értékkel bíró árucikkeket és javakat. Ahogy az árak emelkedni kezdenek, az alapvető javak – például az élelmiszer és az üzemanyag – szűkössé válnak, és az árak felfelé ívelő spirálba kerülnek. Válaszul a kormány kénytelen még több pénzt nyomtatni, hogy megpróbálja stabilizálni az árakat és likviditást biztosítani, ami csak súlyosbítja a problémát.
A bizalomhiány gyakran abban nyilvánul meg, hogy a gazdasági zavarok és háborúk idején a befektetők elvándorolnak az országból. Amikor ezek a kiáramlások bekövetkeznek, az ország valutájának értéke leértékelődik, mivel a befektetők eladják országuk befektetéseit egy másik ország befektetéseiért cserébe. A központi bank gyakran tőkekontrollt vezet be, ami a pénz országból való kivonásának tilalmát jelenti.
Példa a hiperinflációra
A hiperinfláció egyik legpusztítóbb és leghosszabb ideig tartó epizódja a volt Jugoszláviában következett be az 1990-es években. Az ország felbomlásának küszöbén álló országban már akkor is évi 76%-ot meghaladó infláció volt tapasztalható. 1991-ben kiderült, hogy az akkori szerb tartomány vezetője, Slobodan Milosevic kifosztotta a nemzeti kincstárat azzal, hogy a szerb központi bank 1,4 milliárd dollárnyi kölcsönt adott ki a haverjainak.
A lopás arra kényszerítette a kormány központi bankját, hogy túlzott mennyiségű pénzt nyomtasson, hogy eleget tudjon tenni pénzügyi kötelezettségeinek. A hiperinfláció gyorsan elöntötte a gazdaságot, eltörölte az ország vagyonának maradékát, és arra kényszerítette az embereket, hogy cserekereskedelmet folytassanak az árukért. Az infláció mértéke minden nap majdnem megduplázódott, mígnem elérte a havi 313 millió százalékos felfoghatatlan mértéket. A központi bank kénytelen volt még több pénzt nyomtatni, hogy a gazdaság lefelé ívelő spiráljában a kormányzatot fenntarthassa.
A kormány gyorsan átvette a termelés és a bérek ellenőrzését, ami élelmiszerhiányhoz vezetett. A jövedelmek több mint 50 százalékkal csökkentek, a termelés pedig leállt. Végül a kormány a német márkára cserélte a valutát, ami segített stabilizálni a gazdaságot.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
- Mi a Web 3.0?
- Kripto tőzsdék vizsgálata
- Melyik a legjobb kripto kártya?
- Mi az a DeFi? (A DeFi jelentése pontosan)
